Blog Archives

elmélkedtem, aztán jött egy ötlet…

Standard

Bár sokszor eljátszadozom azzal a gondolattal, hogy jó lenne külföldre költözni, még nincs meg bennem a mersz és a teljes elhatározás, hogy e lépést újból meglépjem, pedig sajnos ma is ép azon gondolkodtam és tárgyaltam ki a barátnőmmel, hogy azt érzem, hogy nem az a gond, hogy nem engedhetek meg magunknak dolgokat a mindennapi életben, de sajnos, ez kimerül azokban a dolgokban, hogy néha mozizunk egyet, kint ebédelünk vagy vacsorázunk Filippel, kirándulunk, néha talán el is utazhatunk/utazhatok valahova (nagyon low budget-en), de félretenni nagyon nem tudok a mostani fizetésemből és még csak nem is lakom a tengerparton, ami egyébként egy nagy álmom. No de, “o tom potom” (szerb kifejezés: erről máskor).

A nagy elmélkedés után jött az, hogy menjünk fel Filippel Normafához, mert már oly régen voltunk, menet közben eszembe jutott a Libegő. Utoljára azt hiszem 20 éve ereszkedtem le rajta először és azóta sem.

Felmentünk, játszótér is volt, Filip persze elájulva a kötélpályától, meg a fapóktól!

Instagramra feldobtam a fotót, meg egy kis videót velünk 🙂 (Insta: @karvakg)

Aztán felpattantunk a Libegőre és elhúztunk. Amiről fogalmunk sem volt, hogy a Libegő végén lefotóznak bennünket, Filip ragaszkodott hozzá, hogy legyen egy kulcstartó ebből a fotóból. Igaz, hogy pénzcsalásnak tartom, de legalább ötletes és tök szép emlék lett belőle, mindig velünk lesz!

 

 

Advertisements